Eléggé elfoglalt voltam az utóbbi hetekben, több munka csúszott be, mint vártam, emellett chat botot is írtam, és még időbe fog telni, amíg befejezem a szerepjáték-szerverre szánt változatot, hiszen a platform és a szoftver-adta lehetőségek is elég limitáltak, én pedig nem értek különösebben ehhez, menet közben kell kitapasztalnom mi működik és mi nem. Illetve, hát késve bár, de megtörve nem, itt az augusztusi hónap-értékelő második fele, most csak azokat a szériákat érintve, amiket be is fejeztem.

Kezdjük a legjobbal: a Denpa Teki na Kanojo -val, vagyis az Electromagnetic Girlfriend-el. A blőd és teljesen nonszensz cím ellenére nagyon is jó, sajnos csak két rész készült belőle, igaz, azok 42 percesek, de nincs is talán jelenleg ...

Mi a közös a rákban, a csigában, a majomban, a kígyóban és a macskában? Többek közt a Bakemonogatari, vagyis a Monogatari sorozat első évada. Ígéretemhez híven, itt a cikk a szériáról. Ez egy nagyon vegyes zsánerű anime, a misztikum, a dráma, a horror, az ecchi mind fellelhetőek benne, változó mértékben, és alapvetően hárem jellegű, vagyis férfi főhőst körülveszi a nők kisebb tábora, akik általában játékosan, minden komolyságot mellőzve, de megmutatják romantikus-erotikus oldalukat, ezzel komplikálva a szerelmi helyzetet. Sokaknak már ez is bőven elég ahhoz, hogy felé se nézzenek, mert lássuk be: szokás az ilyesmit holmi "mocskos, férfi fantáziaként" emlegetni. Ám hiba lenne ezzel elásni a sorozatot. A központi karakter a 17 ...

Az isekai anime / manga / light novel lényege, hogy a fő karakter (általában hirtelen halál következtében, amit gyakran az azóta mémmé nőtt "Truck-kun" idéz elő) átkerül egy másik világba, rend szerint középkori jellegű helyre sok legendás lénnyel, veszéllyel, kalanddal és varázslattal. Manapság kilóra gyártják le az isekait, sokszor ugyanarra a receptre, pofátlanul még a helyszínek kinézetén sem változtatva, így aki párat megnéz, már láthatott több tucatot is. Ez sokaknak feltűnt, és sokan nehezményezik is, ám a zsáner az igénytelenség ellenére mégis nagy népszerűségnek örvend, és amire van kereslet, arra kínálat is akad.

Vannak, amik más fronton próbálnak eredetit nyújtani, és ez bizonyos fokig sikerül is ...

Az az igazság, hogy már most túl sok jutott ki egyszerre a jóságból, és félek, hogy ha egybe írnám meg az egészet, végül senki nem olvasná el, így, ha minden említésre méltóról szeretnék valamennyit írni, kénytelen vagyok két részre bontani az augusztusi értékelőt, remélve, hogy a hónap második felébe is szorul remekmű.

Megérkezett a vára várt Steins;Gate gamer egérpadom, és újranéztem a Steins;Gate 0 -t, ami lényegében a széria második megjelent évada, és felfogható bizonyos szempontból folytatásként (hiszen az előzmények ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megértsük mi történik és miért úgy viszonyulnak egymáshoz a szereplők, ahogy), de zseniális módon alternatíva is, hiszen egy olyan valóságban ...

Elég vegyes lett a hónap, több újranézéssel (Szentjánosbogarak sírja, Ghost in the Shell, A vándorló palota). Voltak, amik kifejezetten alul vagy gyengébben teljesítettek, ilyen például a 7SEEDS, a Genocidal Organ, vagy az Ocean Waves, és voltak, amik jobban, érdekesre vagy szórakoztatóra sikeredtek, de nem lettek túl maradandók (Space Patrol Luluco, Blend S, Memories, Hyouka). A Hyoukára többek közt azért is vettem rá magam, mert érdekelt mi mindent hozott össze a Kyoto Animation stúdió, ami nemrég leégett. A tűz 35 emberéletet követelt, köztük Yasuhiro Takemoto-ét is, aki a Miss Kobayashi's Dragon Maid-el, illetve a Haruhi Suzumiya szériával sokakat elvarázsolt, előbbivel engem is.

Ezek az emberek a hivatásukká tették, hogy színt ...

Oyasumi Punpun / Goodnight Punpun

Inio Asano (angol nyelvű forgalmazásban) hétkötetes manga-szériájának ereje a furcsaságában és közvetlenségében rejlik. A rajzok gyönyörűek és kreatív megoldásokban bővelkednek, a sztori központi karakterét és családját például "gyengén megrajzolt", madárszerű lényekként látjuk, nagyon is emberiek, de ez a megjelenítés visz némi könnyedséget és morbid humort, az őket érintő sötét vagy kifejezetten tragikus élethelyzetekbe.

Punpun (valamint barátai) növekedését és megpróbáltatásait egészen kisiskolás korától felnőtté válásáig követhetjük nyomon, miközben őt és társait leginkább a szex foglalkoztatják, felüti fejét az első szerelem és azzal megannyi probléma is. Ami ...

Úgy döntöttem, hogy körüljárom kicsit a témát, mert bár a legtöbb igazi otakuhoz képest relatíve kevés animét láttam még, általánosságban véve foglalkoztat a címet adó kérdés. Elmúltak már azok az "ez van, ezt kell szeretni" idők, amikor a tévében még csak Dragon Ball + Z és Sailor Moon mentek (amiket egyébként el is kaszáltak szépen a befejezésük előtt, állítólag mert olyan dolgokat mutattak be, amik a hazai szemléletbe nem fértek bele, "nem voltak gyerekeknek valók"). Később már jött pár egyéb anime is, de nyilván a mentalitás, hogy ez a médium kisiskolásoknak szól – nem változott sokat, Crunchyroll még nem volt, az internet is csak szép lassacskán szivárgott a panelházakba, a betárcsázós modemeken keresztül. Ezeknek ...

A Netflix hírhedt arról otaku körökben, hogy ami anime koncepcióra ráteszi a kezét, azt valamilyen módon meggyalázza. Ennek remek példája a Death Note film, ami a 108 fejezetes cselekményének nagyját kihajítja a kukába, a maradékot pedig végletekig lebutított és kiforgatott karakterekkel prezentálva, amerikanizálva elénk böffenti, részben talán, mert azt hiszi, hogy ami Japánban (és szerte a világon) óriási siker lett, az a nyugati néző számára nem elég "tökös", de leginkább valószínűleg csak annyiról lehet szó, hogy egy filmre kaptak a készítők zöld lámpát tisztes sorozat helyett (itt hozzáfűzném, hogy egy befejezés még nem lesz attól intelligens vagy cseles, hogy nyitva marad), de sebaj, mert tervben van a folytatás.

Nem ...

A Netflix nemrég kipofozta (új angol-szinkronnal látta el, ami rosszabbul hangzik, és kivette a vége-főcímet) egyik kedvenc animémet, ami mindezek ellenére nem baj, ha többekhez is eljut, mert nem egy új darab. Jöjjön hát néhány szó az anime "királyáról", a "mecha-zsáner atyjáról" (legalábbis hatást tekintve), a 24 évvel bemutatása után is vitákat generáló, kriptikus és zavarba ejtő: Neon Genesis Evangelion-ról (szabadon fordítva "Új Teremtés Evangélium / kinyilatkoztatás").

Meg kell mondjam, a mecha soha nem volt és valószínűleg soha nem is lesz kedvenc műfajaim egyike. Az óriásrobotok egymásnak feszülése és harca kamaszkorom óta hidegen hagy, pedig addig még faltam a Transformers képregényeket, és a (sokak szerint) ...

Nem sok érdemleges dolog történt velem az elmúlt napokban, így essen inkább néhány szó arról az észveszejtő és stílusos akció-animéről, amit Kill la Kill-ként emlegetnek, aminek eredetijét plágiummal vádolták (bár az alapokat leszámítva, ahogy a történet alakulása is bizonyítja, két merőben más műről van szó) és ami simán többször is újranézhető (nálam második nézésre érett be a 10/10-es értékelés).

A történet ifjú, alapjáraton pipa hősnője: Ryuuko Matoi bosszúra szomjazva járja a különböző iskolákat, nyomában kisebb-nagyobb felfordulást hagyva keresi apja gyilkosát, azt a személyt, akinek birtokában (kard méretű) ollójának hiányzó, másik pengéje van. Alig, hogy beteszi a lábát a rettegett Honnouji  ...